Hogyan könyveljük a jegyzett, de még be nem fizetett tőkét?

Ma egy rövid, de lényeges témát készülök bemutatni Nektek, ami sokaknak nem egyértelmű. Kft. és Rt. alapításakor előfordulhat, hogy a törzstőke csak több részletben, eltérő időben kerül befizetésre, vagyis az alapításkor a jegyzett tőkén felül könyvelnünk kell jegyzett, de még be nem fizetett tőkét is. Nézzük, hogyan!

A jegyzett tőke a tulajdonosok (tagok) által a vállalkozás létesítésekor és tőkeemeléskor a vállalkozás rendelkezésre bocsátott eszközök értéke. A jegyzett tőke a tulajdonosok (tagok) pénzbeli betétjéből, illetve nem pénzbeli betétjéből áll.

A jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlán kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok által még be nem fizetett, nem pénzbeli hozzájárulás esetén a társaság rendelkezésére még nem bocsátott összegét, ha a bejegyzés utáni befizetést, rendelkezésre bocsátást jogszabályi felhatalmazás alapján a létesítő okirat, illetve annak módosítása megengedi.

Talán leginkább egy példán keresztül érthetjük meg, hogy miként könyveljük le alapításkor az a tőkerészt, amit csak egy későbbi időpontban fizetünk be. Nézzük hát a konkrét példát, melyben a tulajdonosok 3.000.000 Ft jegyzett tőkével alapítanak Kft-t!

  1. A társaság alapításakor átutalnak 1.000.000 Ft alapítói vagyont és 500.000 Ft értékben tárgyi eszközt bocsátanak rendelkezésre (apport).
  2. Egy későbbi időpontban megtörténik a fennmaradó 1.500.000 Ft befizetése is a cég bankszámlájára.

A fenti eseményeket a következőképpen könyveljük:

Először az átutalt alapítói vagyont könyveljük:

  • Mivel az átutaláskor még nem történt meg a társaság bejegyzése, egyelőre kötelezettséget könyvelünk, hiszen amennyiben a társaság bejegyzése nem történik meg, a tulajdonosoknak vissza kell fizetni az átvett törzstőkét.

T 384 Elszámolási betétszámla – K 479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség   1.000.000 Ft

  • Ezt követően könyveljük az 500.000 Ft értékű tárgyi eszköz átadását.

T 161 Befejezetlen beruházások – K 479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség   500.000 Ft

  • Amikor megtörténik a cég bejegyzése, a jegyzett tőkét teljes egészében le kell könyvelnünk, vagyis a411 Jegyzett tőke számlán a teljes törzstőkét szerepeltetnünk kell, függetlenül attól, hogy annak egy része még nem került befizetésre. Itt kell bevezetnünk a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlát is a következőképpen:

T 3 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke – K 411 Jegyzett tőke   3.000.000 Ft

  • Ezt követően már más dolgunk nincs, mint rendezni a már befizetett tőkerész átvezetését:

T 479 Egyéb, rövid lejáratú kötelezettség – K 3 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke   1.500.000 Ft

Ezzel a könyvelési tétellel tehát már elértük, hogy a főkönyvünk a tényleges, pillanatnyi állapotot mutatja, vagyis:

  • a kötelezettségünk (479)megszűnt, ami nem azt jelenti, hogy nem várjuk a fennmaradó 1.500.000 Ft jegyzett tőke rész befizetését, hanem azt, hogy abban a pillanatban, amikor a cég bejegyzése megtörtént, már nem fenyeget az a veszély, hogy az eddig befizetett összeget, illetve a juttatott tárgyi eszközt vissza kell fizetnünk a tulajdonosoknak;
  • A 411 Jegyzett tőke a teljes törzstőke összeget mutatja, vagyis egyenlege 3.000.000 Ft;
  • A Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (3) egyenlege pedig 1.500.000 Ft, vagyis pontosan az a pénzösszeg, melynek befizetését egy későbbi időpontban vállalták a tulajdonosok.

Amikor a fennmaradó összeg befizetése a bankszámlára megtörténik, azt egyszerűen így könyveljük:

T 384 Elszámolási betétszámla – K 3 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke   1.500.000 Ft

 

Ennyi az egész. :)

A jegyzett tőke nagyon érdekes téma és rengeteget lehetne még róla beszélni (törzstőke emelése, csökkentése, eszköz kivonása, stb.), amit a későbbiekben, egy másik alkalommal meg is teszünk majd.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük